Tudod-e, hogy?
Az általunk tirpáknak nevezett nyíregyháziak, a Békés megyéből - többek között Mezőberényből odatelepült szlovákok neve.
Endrőd városának benépesítésében nagy szerepe volt az árvíz miatt odatelepülő mezőberényi (kereki) lakosoknak.
Mezőberény alapterülete, 118, 53 km².
A Bonyhai-féle monográfia, az a szerző doktori disszertációjának a kibővített változata.
A 20-30-as években Mezőberény az egyik legfejlettebb település volt a megyében, a mezőgazdaság gépesítésének tekintetében.
Bonyhai Mihály, Bonyhay Benjámin iránti tisztelete jeléül vette fel a Bonyhai nevet.
Mezőberény nevei a következők is voltak. Beren, Gyúr - Berény, Berény, Mező-Berény.
Horváth János postamester, 1908-ban bekövetkezett haláláig, fő mozgatórugója volt a mezőberényi gazdasági és kulturális életnek.
1830-ban mezőberényi német evangélikusokat telepítettek Gyomára
A századelőn Mezőberény lóállománya, messze földön híres volt.
Az első Wenckheim kastélyt Békés megyében, Wenckheim József és édesanyja építtette – Mezőberényben.
Ebben a kastélyban 1807-ben megszállt I. Ferenc király és lánya, Mária Lujza, aki később I. Napóleon császár felesége lett.
Szabó Magda író, költő műfordító édesapja köröstarcsai származású. Anyai dédapja pedig Jablonczay Kálmán, az egykori szabadságharcos honvédtiszt, aki Mezőberényben született.
Mezőberény közpénzből komoly méntelepet tartott fenn, ahol törzskönyvezett állománnyal biztosították a ló, szarvasmarha és sertésállomány megfelelő minőségét.
A háborús időkben a mezőberényiek többszáz katonaló ellátását biztosították.
A mezőberényi búza országos hírnévvel rendelkezett. Bizonyos vidéki malmok, szinte csak ebből a búzából őrölték a jó minőségű lisztet.
Mezőberény átlagosan 90 méterrel a tengerszint felett fekszik.
A Petőfi emléktábla először az Orlai Petrics ház oldalára volt feltéve, majd lebontása után, a felépült Községháza oldalára került.
A megye első gimnáziuma Mezőberényben lett megalakítva 1802-ben.
Mezőberény területén már a bronzkorban is éltek emberek.
Az első törpevízmű és vízvezetékek dr. Bak Mihály orvos áldásos tevékenységének köszönhetően létesültek.
A szőlőskertek először az Ókert néven ismert területen voltak, azonban a filoxéra járvány szinte az egész szőlőállományt kipusztította, és ezután létesültek a Laposi-kertek.
Mezőberény már 1872-ben vásártartási jogot kapott.
Az ország egyik legszebb hangú templomi orgonája a mezőberényi tót templomban található.
Mezőberényt és környékét, hosszú ideig Mátyás király fia, Corvin János is birtokolta.
Az aradi vasútállomás is a mezőberényi téglagyárak tégláiból épült.
A Városháza előtt két fúrott ártézi kút is volt, amíg fel nem építették oda a Hősök szobrát, 1928-ban.
A várost körülölelő körgátat, 1880- ban építették.
A Körös szabályozása 1890-ben fejeződött be.
1873-ban a kolerajárvány, több mint 1000 ember pusztulását okozta.
1880-ban a körgát elkészülte után óriási árvíz volt. A körgát és a Körös között sík víz volt a határ.
1883- ban tűzvész pusztított Berényban és 33 ház teljesen a tűz martalékává vált.
Mezőberényben először 1924-ben gyulladtak ki az elektromos árammal működtetett villanykörték.
A városi villanytelep a vasútállomás melletti Tüzép telep helyén volt. A most is meglevő épületben volt elhelyezve a 250 kW-os gázmotor, ami egy 50 kW teljesítményű generátort hajtott.
1933-ban 31- féle adót szedtek be a lakosságtól.
Mezőberénynek 1850-ben önálló csendőrállomása, 1855-ben tűzoltósága és 1899-ben szervezett rendőrsége volt.
Mezőberény Önkéntes Tűzöltó Egyesülete az ország egyik legjobbja volt már a 10-20-as években is.
A városi ligetben, 1928-ban épült fel, a még pár éve is létező „Pavilon”.
Már a 20-as években buszjárat közlekedett Mezőberény, és a Körös-parti szabad strand között.
1928-ban döntés született arról, hogy a német templom helyett egy újat kell építeni, más helyen. Ez azonban anyagi okok miatt sosem valósult meg.
Az első betonjárda a Fő utca két oldalán, és a Fő téren készült el, 1909-ben.
Az első kövesút Városháza és vasútállomás között 1884-ben, Mezőberény és Békés között 1886-ban, Mezőberény és Tarcsa között 1890-ben készült el.
A Budapest – Szolnok - Arad vasútvonal 1858-ban készült el, melynek vonalán Mezőberény is elhelyezkedik.
A vasútállomás melletti óriás tölgyfák már a vasútépítés idejében is megvoltak. A valamikori régi temetőt díszítették, ezek a mára már hatalmasra nőtt fák.(védettséget élveznek)