Nézzük meg, mit is lehet tudni általánosságban a mezőberényi képeslapokról.
Gyűjteményekben gyakran előfordul, hogy szinte teljesen azonos képeslapok vannak egymás mellé berakva. Ez azonban csak első ránézésre igaz. A képeslapoknak több variációja is lehetséges, attól függetlenül, hogy az előlapi ábra, fénykép első nézetre azonos.
Nagyon sok berényi lap jelent meg, a következő variációkban.
Megjelent pl. egy épületről, városrészről egy fotó, ami eredetiben ábrázol. Ezután, ezen képeslap alapján jelentettek meg, az előbbivel teljesen megegyező, ám retusált lapokat. Felhőket festettek rá, módosították a fák ágait stb. Ezekből a berényi lapokból retusáltan még három színvariáció jelent meg. Volt egy pirosas, egy zöldes és egy szürkéskék árnyalat. Tehát így egyazon lap, máris négyféle lett.(Tehát ha találkozunk egy mezőberényi képeslappal, ami pl. zöld színű, és láthatóan retusált részletei vannak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy még legalább 3 féle van belőle. Piros, szürkéskék, eredeti fotó. A legtöbb lapot valószínűsíthetően a piros és zöld árnyalatokból adták ki, mivel ezek viszonylag könnyebben fellelhetőek, mint a szürkéskék .Ezen lapok mind Piltz Márton kiadásában jelentek meg.)
Ezen kívül még fellelhető, ugyanezen variációkon belül a feliratok módosítása. Van ahol a felirat egy oldalon van, van ahol elosztva a két szélen, esetleg más betűtipussal. A másik lehetőség, hogy változott az utca neve, vagy az írásmódja. A lapot hagyták ugyanúgy csak a nyomdai feliratozás változott. Tehát egy lap így megjelenhet több változatban, ugyanazzal az előlapi ábrával.(Nagyon jó példa erre a „Nagy utcza” elnevezésű képeslap, amely a Városházát mutatja a Könyvtár épületétől fotózva. Itt látható a színek többfélesége, és a feliratok mássága is.)
A színes fotótechnika megjelenése előtt, a lapok általában megjelentek az eredeti fekete-fehér fotó alapján, majd színesre kiretusálva, - szinte eredeti színhűséggel - színesben is. Viszont ekkor még nem néztük a képeslap hátoldalát. Itt is fellelhetők furcsaságok.
Az első képeslapok ún. „hosszúcímzésűek” voltak, ami azt jelentette, hogy a hátlapra címeztek, és az elejére írták a pár szavas üdvözletet. A címzésváltás után (1905) egyes lapok előlapi képe maradt, csak a hátulja változott.
A következő lehetőség a kiadó változása, ami szintén a hátlapon észrevehető csak. A képeslep előlapi ábrája ugyan az, azonban a képeslap kiadója más, és esetleg lehet a hátoldal vonalzásának, feliratainak a színe is más. Találkoztam olyan lappal aminek a teljes hátoldala szines volt (halványkék) azonban az előlapi kép egyezett, egy másik kiadó által kiadott lappal.
A mozaikos lapoknál szintén variáltak a színekkel. Egyazon lap jelent meg barnás, zöldes és szürkés árnyalatban is. Ezeknél a lapoknál, nagyon jó lehetőség volt a lapon levő mozaikképek összecserélése, és így attól függetlenül, hogy ugyanazok a kis képek vannak a lapon, máris új képeslapot látunk magunk előtt. Találkozni olyan négyképes lappal, amit négy variációban is kiadtak. Vannak olyan lapok is, amelyek ugyanazt a fotóbeállítást láttatják, azonban a képen szereplő részletet kissé távolabbról vagy közelebbről mutatja.(Mozaikos képeslapokat a legnagyobb variációban vitéz Lánczi adott ki, a 40.-es évek elején.)
Ismert a lapok széleinek más jellegű vágása is. Vannak egyazon képeslapok egyenesre vágott széllel, és olyan is, amelyiknek a széle mintásra van vágva, mint a régi fényképeké. A mozaikképeslapokon megjelenő kis képek, általában a már korábban megjelent lapok kicsinyített másai. Tehát itt is várható olyan még nem ismert lapok felbukkanása, amelyek kis képei szerepelnek mozaikos lapokon.
Képeslapgyűjtők nem elengedhetetlen szempontja az sem, hogy egy adott képeslap szerepel- e a gyűjteményben, mind postatiszta, mind pedig futott állapotban is.
Képeslapgyűjtők általában nem nagyon foglalkoznak a felragasztott bélyeggel, és a rányomott postai bélyegzőkkel, holott sok lapnak ez adja az igazi értékét.(Lehetséges, hogy a felragasztott bélyeg, vagy postabélyegzés értéke, sokszorosan meghaladja a képeslap értékét)
A képeslapokat nagyon sokszor utólagosan is módosították. Gyakran a rossz nyomdai feliratot kellett kézzel kijavítani. Mozaiklapokon is találhatóak helytelen feliratozások, vagyis a képek alatt össze vannak keverve a feliratok. Sokszor a szükség miatt módosították a lapokat. Nagyon jó példa erre a Turul lefestése a Hősök szobra elnevezésű lapokon. A Turul leszerelése után (be volt tiltva) a meglevő lapokon az árusítók tussal lefestették a madarat, hogy felismerhetetlen legyen.
Vitéz Lánczi János is sok módosítást végzett a lapjain. A II. vh. előtt legyártatott lapokat a háború után is árulta, azonban az addigra tiltott dolgokat vagy lefestette tussal, vagy egyszerűen lekaparták. lyen volt a hátlapon szereplő - „vitéz” - ,- „Lánczi-tőzsde”- , és az előlapon szereplő Király Szálló,- „Király” - elnevezése. Így az után nem véletlen, hogy ezeket, a lapokat még az 50-es évek végén is árulták, viszont a képek a háború előtti Mezőberényt ábrázolják.
Mezőberényben viszonylag sokan foglalkoztak képeslapok kiadásával. A nagy országos kiadókon kívül adtak ki lapot magánszemélyek, könyvkereskedők, nyomdászok, szövetkezetek és akár trafik-dohányárusok is.
Viszonylag nagy számban kerülnek elő az ún. fotólapok.( Bizonyára mindenki kezébe akadt már olyan régi családi vonatkozású lap. melynek hátoldala képeslapként funkcionált.) Ezek általában fotóműteremben készülő alkotások voltak, melyeknek hátuljára a képeslapoknak megfelelő vonalazást és bélyeghelyet alakítottak ki. Sokszor magánszemélyek készíttettek saját részükre lapokat, és ezeket elküldve tájékoztatták az ismerőseiket, és így egyben a fotó elküldése is megoldott volt.( pl. a 7db-os század eleji „Mici” sorozat.) A fotólapok legtöbbször valamilyen eseményt, összejövetelt, baráti társaságot vagy egyesületet örökítenek meg. Ezen lapok nem kifejezetten képeslapok, azonban a kialakításuk miatt – főleg ha postára is volt adva – ennek kell őket tekinteni.
Képeslapokon nagyon sokszor találni jelöléseket. Pl. a lap megírója bejelőli a lapon hol lakott, hol dolgozott, hol volt valami rendezvény, vagy éppen a kép távolabbi sarkában milyen épület látható. Találkozni lehet, titkosított írásmóddal is. Többször találkozni az ún. virágnyelvvel, de akad a lapok között olyan is, amelyik a morse- abc jeleivel íródott.
Sajnos nem megállapítható, hogy egy városról mennyi képeslap lett kiadva, ugyanis semmiféle nyilvántartás nincs vezetve róluk. A bélyeggyűjtők jobb helyzetben vannak, mivel a bélyegkiadás állami monopólium, így szinte mindent tudni lehet a kiadott bélyegekről. Talán ezért is jó dolog a képeslapgyűjtés, mivel bárhol, bármikor felbukkanhat egy eddig teljesen ismeretlen példány.
Sokszor a gyűjtők egyik nagy dilemmája, mikor is adták ki a lapot pontosan. Tehát honnan is lehet pontosan tudni, hogy egy képeslap milyen régi, mikor adták ki? Amennyiben futott a lap, könnyebb dolgunk van. Tehát ha más jelölés nincs, döntő a pecsét dátuma. Főleg régebben, a feladó is keltezte a lapjait. Ha szerencsénk van, ez az évet is tartalmazza. Végül az írt szövegből, megszólításból, címzésből is lehet következtetéseket levonni. Azért vigyázzunk, a feladási dátum csak azt bizonyítja, hogy a lap nem készülhetett annál később. Előtte viszont bármikor. Egy üres képeslapot akár 50 év késéssel is el lehet küldeni. Amennyiben a lap nem futott, akkor a mérete, színe, beosztása (tudjuk pl., hogy az 1905 előtti lapok hosszúcímzésesek) témája és kiadója alapján elég pontosan meghatározható, hogy mikor készítették. A szocializmus időszakában a Képzőművészeti Alap által kiadott lapokon levő számok pontosan behatárolják a kiadás időpontját.
Az, hogy egy képeslapgyűjtemény milyen mennyiség után számít gyűjteménynek, az pontosan nem határozható meg. Egy nagyvárosról szóló gyűjtemény, még sokszor akkor sem teljes, ha már akár ezres darabszámú. Viszont egy kisváros, kistelepülés képeslapjai sokszor csak százas, vagy akár tízes nagyságrendűek. Bizonyos témák - egy városon belül is - nagy mennyiségű lapot produkálnak, mások viszont elenyészően keveset.
A mezőberényi lapok legkedveltebb témája a mai Városháza impozáns épülete. Ezután következnek a templomok, a Hősök szobra és a Polgári Iskola. Érdekes, de eddig nem láttam háború előtti képeslapot a kastély Fő utcai homlokzatáról.
Mezőberényi Képeslapokat adtak ki az alábbiak:
Véver Gusztáv Békés 1899
Löffner Anton 1902
Piltz Márton 1904
Piltz András 1929 /Kner nyomda Gyoma/
Szemenkár Mátyás könyv és papírkereskedés 1913
Szemenkár nyomda 1949
Baltha János könyv és papírkereskedő 1911
Baltha Nyomda 1920
Wallach Mihály könyv és papírkereskedő 1933
Vitéz Lánczi János dohányáruda
Vitéz Lánczi Tőzsde
Hangya Fogy. Szöv. Mezőberény 1938
Első fogyasztási és értékesítő szőv.Mezőberény
Weinstock Foto Budapest
Magyar Fénynyomda RT. Budapest.
Karringer Budapest
Barasits Budapest
Aigner Lajos Budapest.
Monostory György utóda Budapest
Knöpfmacher Budapest
Művészeti alkotások
Képzőművészeti alap